Szénhidrát

A szénhidrát olyan szén, oxigén és hidrogéntartalmú szerves vegyület, melyet élő szervezet termel. Az oxigén és hidrogén aránya megegyezik a vízével, innen ered a szén-hidrát elnevezés. Különböző eljárással szénre és vízre bonthatók. A szénhidrát egy csoport, melyek közé tartoznak a cukrok, a keményítők és a cellulóz. Szénhidrát alkotja a növényi szövetek vázát. Táplálék és energiatartalék szempontjából igen jelentős.

A keményítő és a cellulóz nem szolgáltat energiát, főként a baktériumok lebontásában van nagy szerepük, valamint befolyásolják sokféle anyag felszívódását. Szénhidrátra szükség van a megfelelő mennyiségben, azonban túlzott fogyasztás esetén meggátolhatják a létfontosságú ásványi anyagok és nyomelemek felszívódását. Mivel a szénhidrátok kizárólag egyszerű cukor formájában képesek felszívódni, ezért az emésztési folyamat során, a szénhidrátokat szervezetünk egyszerű cukorrá alakítja át. A szénhidrátok jelenléte mindenképpen szükséges az anyagcsere egyensúlyához, mely hozzávetőlegesen napi 50 gramm mennyiséget jelöl.

Amikor a szervezet raktározása kielégítő, az azon túl bevitt szénhidrát mennyiség már felesleges. A szervezet a feleslegesen bevitt szénhidrátokat a májba juttatja, ahol a máj zsírokká alakítja át, mintegy, később felhasználható raktárkészletként. A nagy mennyiségű szénhidrát bevitel egyrészt elhízást okoz, másrészt a máj károsodásához, úgynevezett zsíros elfajulásához vezet. A zsírban raktározott energia nagyon hasznos abban az esetben, ha nem ölt túlságosan nagy méreteket. A mértéktelen szénhidrát bevitel azonban számos májfunkcióval összefüggő betegséghez vezethet, továbbá az elhízásból adódó rendellenességekhez.

A szénhidrátoknak egy része oldhatatlan rost, mely hasznos a szervezet számára. Egy része vízben oldódik, mely hatására a bélben zsírokhoz kötődnek, majd kiszállítják a zsírt a szervezetből, ennek hatására csökkentik a koleszterinszintet a szervezetben. Ezen túl a vércukorszintet is képesek megfelelő szinten tartani. Léteznek oldhatatlan rostok, melyek nem emésztődnek, nem bomlanak le, ugyanolyan formában távoznak a bélrendszerből, ahogy bekerülnek, ezzel mintegy tisztítva a bélrendszert, valamint működésüket kedvezően befolyásolja.

Az inzulin a hasnyálmirigyben elválasztott hormon, mely jelzésértékkel bír a szervezet felé a cukor felhasználásával és raktározásával kapcsolatban. Az ehhez szükséges adatokat a vércukorszint alapján érzékelik a hasnyálmirigy szervei és ehhez képest működnek. Ebből következően, az inzulin szabályozza, hogy minden egyes pillanatban a sejtjeink ugyanolyan mennyiségű vércukorhoz jussanak. Így tarja fenn az egyensúlyt. Ennek az egyensúlynak a felborulása a cukorbetegség. Ilyen esetben nincs a szervezetnek saját jelzése, így azt külső behatással kell szervezetünk helyett helyreállítani. Ennek módja az inzulinbevitel, valamint a gondos étrend pontos betartása.

Főként azoknak érdemes fokozottan figyelni ezekre a dolgokra, akik cukorbetegek vagy fogyni szeretnének. A glikémiás index egy nagyon jó iránymutató ezzel kapcsolatban. Minél alacsonyabb egy élelmiszernek a glikémiás indexe, annál lassabb a felszívódása, ebből következően a vércukorszint megemelkedésének sokkal lassabb a folyamata. Ezzel szemben, az energiaértéke lehet megfelelő.

Tehát, a fentiek alapján, az élelmiszerek szénhidrát tartalma mellett, a glikémiás index hasonlóan fontos tényező egészségünk szempontjából.