Nyomelemek
Mikroelemek
Bór
A bór nagy mértékben elősegíti a kalcium és a magnézium hasznosulását a szervezetben, kiürülésüket akadályozza. Ezen kívül egyes hormonális szabályozásokban van szerepe.
A szükségességi mennyiségéről nincsenek pontos adatok. Előfordulási forrásai a tengeri eredetű élelmiszerekben vannak elsősorban, valamint egyes ásványvizekben.
Cink
Az ember szervezete hozzávetőlegesen 3 gramm cinket tartalmaz. Ez a mennyiség a következő helyekre koncentrálódik:
- haj
- szem
- férfi nemi szervek
- máj
- vese
- izomzat
- bőr
Elsődleges funkciója az inzulintermelésben jelentkezik, de fontos összetevője a növekedésnek, az anyagcserének és a nemi fejlődésnek, valamint a szaporodást is befolyásolja.
Cinket tartalmazó élelmiszerek a hús, a máj, a tojás és a hüvelyes zöldségek.
Cink hiányában előfordulhat törpenövés, herék elsorvadása, bőrgyulladás, valamint lassú sebgyógyulás. Cinkhiány tünetei lehetnek hasmenés, étvágytalanság, valamint csökkent ízérzékelés.
Fluor
A szervezet fluor tartalmának majdnem teljes egésze a csontokban és a fogakban található.
A fluor fő funkciója a csontok képzésében van jelen, továbbá a fogzománc tökéletes kialakulásában és ennek fenntartásában.
Legfőbb forrása a jó minőségű ivóvíz és egyes ásványvizek, valamint a teák.
A napi fluor bevitel mennyiségnek el kell érnie legalább a 1,5 mg-ot ahhoz, hogy ne alakuljon ki fogszuvasodás.
Fluor hiányában a leggyakoribb tünet a fogszuvasodás. Különösen ügyelni kell a fluor mennyiségre a fogzás időszakában a kisgyermekeknél, a fogváltás időszakában 5-9 éves kor között, valamint várandós kismamáknak.
Jód
A jód a pajzsmirigy hormonok szerves része, hozzávetőlegesen 20 mg-ot tartalmaz egy felőtt ember szervezete.
A jód fontos szerepet játszik a pajzsmirigy hormonainak termelésében, az anyagcserében, részt vesz az idegrendszeri működésekben, valamint a vérkeringés szabályozásában.
A jód felszívódását sok minden befolyásolja, ugyanis vannak bizonyos élelmiszerek, melyek erőteljesen akadályozzák hasznosulását. Ilyen élelmiszerek a kelkáposzta és a retek. Ezen kívül a szervezet fluor és nitrát telítettsége is befolyásolja a jód felszívódását.
Legfőbb jódforrás a tengeri halak és a tengeri só.
A jód hiánytünetei lehetnek a lassú anyagcsere és a depresszió, a golyva. Kismamáknál fontos odafigyelni a jód megfelelő mennyiségére, hiányában magzati rendellenességek léphetnek fel.
Króm
A króm szerepe az ember szervezetében elsősorban a szénhidrát anyagcserében mutatkozik meg, valamint az inzulin hatását segíti elő. Feltételezések szerint köze lehet a fiatalkori cukorbetegség kialakulásához, de ez nem bizonyított.
Szükségességi szintje nem ismert, mindössze annyit tudunk, hogy nagyon nehezen szívódik fel.
Krómban gazdag élelmiszerek a teljes kiőrlésű gabona, a hüvelyes zöldségek, a hús, a máj és a sajtok.
Hiányállapotával kapcsolatos bizonyított tények jelenleg nincsenek, csupán feltételezések.
Mangán
A felnőtt szervezet mangán tartalma mintegy 20 mg-ra tehető. Elsősorban az enzimek felépítésében és működésében van fontos szerepe.
A legtöbb mangánt a gabonafélék tartalmazzák, ezek közül is a teljes kiőrlésű gabonák, ezen kívül a dió és a mogyoró.
Hiányállapotából adódó tünetek jelenleg még nem ismertek.
Molibdén
A molibdénről nagyon kevés adat áll rendelkezésre. A szerepe főként néhány enzim működésében jelentős.
Fellelhető a tejben, a húsban, hüvelyes zöldségekben, valamint gabonafélékben.
Hiányában idegrendszeri tüneteket, valamint látászavart okozhat.
Réz
Átlagos szervezet réz tartalma hozzávetőlegesen 80 mg. Elsődleges előfordulási helyei az agy, a szem, a máj, a szív, a szem és a vesék.
A réznek fontos szerepe van a vérképzésben, a központi idegrendszer működésében, valamint fontos alkotórésze az oxidációs folyamatokban részt vevő enzimeknek.
Réz tartalmú élelmiszerek a hüvelyes zöldségek, a gabonafélék és a máj.
Hiányából adódóan csontfejlődési zavarok, növekedési rendellenességek, vérszegénység és emelkedő koleszterinszint alakulhat ki.
Szelén
A felnőtt emberi szervezet mindössze 6 mg szelént tartalmaz, ennek a mennyiségnek a nagy része a fogzománc és a köröm részét képezi, valamint a májban is található egy kevés.
A szelén az emberi szervezetben antioxidánsként funkcionál, szoros együttműködésben az E-vitaminnal. Megköti a szabadgyököket, ezáltal gátolja a rák kialakulását.
Fontos szelénforrások a tengeri állatok és a teljes kiőrlésű gabona. Gabona esetében a szeléntartalmat nagy mértékben befolyásolja a talaj szelén tartalma.
Szelén hiányában fokozódik a szívbetegségek kockázata.
Vas
Egy felnőtt ember szervezetében 3-5 gramm vas található, melynek majdnem teljes egész a vér oxigénszállító molekulájához kötődve van. A vas legfontosabb funkciója az oxigén és széndioxid szállítás, ezért a légzőfunkciók legalapvetőbb eleme. Ezen kívül az enzimek működésében is szerepet játszik, valamint a hemoglobin szintézisben.
A vas felszívódását a szervezetben erősen befolyásolja a C-vitamin jelenléte, ugyanis anélkül képtelen hasznosulni.
A vasban gazdag élelmiszerek a következők:
- sóska
- spenót
- baromfi
- marhahús
- halak
- máj
- egyéb belsőségek
Nagyon fontos tudni!
Az állati eredetű élelmiszerekből sokkal könnyebben felszívódik a vas, ezért a sóska vagy a spenót erőltetése a vas jelenléte miatt sokszor tévhiteken alapul, hiszen sokszor maga a növény képez oldhatatlan komplexet a szervezetben, így feleslegessé válik a bevitel, mert a vas képtelen felszívódni.Egyéb akadályozó tényezői is lehetnek a vas felszívódásának, mint például a csersav, így a kávé és tea erősen gátolják azt.
Nem kielégítő vasbevitel esetén a szervezet a raktározott vasat hasznosítja, melynek nagy része a vér hemoglobin tartalmát alkotja, így alakul ki a vérszegénység.
A vashiány látható tünetei a fáradékonyság, sápadtság, szellemi renyheség. Egyéb tünetei lehetnek a meddőség.
Várandós kismamáknak és szülés után kifejezetten fontos a vas pótlása, hiszen ilyenkor nagyobb a szükséglet, egyrészt a magzati fejlődés miatt, másrészt a vérveszteség miatt is.Vissza az ásványi anyagokhoz >>