Nyomelemek

A bór nagy mértékben elősegíti a kalcium és a magnézium hasznosulását a szervezetben, kiürülésüket akadályozza. Ezen kívül egyes hormonális szabályozásokban van szerepe.

A szükségességi mennyiségéről nincsenek pontos adatok. Előfordulási forrásai a tengeri eredetű élelmiszerekben vannak elsősorban, valamint egyes ásványvizekben.

Az ember szervezete hozzávetőlegesen 3 gramm cinket tartalmaz. Ez a mennyiség a következő helyekre koncentrálódik:

Elsődleges funkciója az inzulintermelésben jelentkezik, de fontos összetevője a növekedésnek, az anyagcserének és a nemi fejlődésnek, valamint a szaporodást is befolyásolja.

Cinket tartalmazó élelmiszerek a hús, a máj, a tojás és a hüvelyes zöldségek.

Cink hiányában előfordulhat törpenövés, herék elsorvadása, bőrgyulladás, valamint lassú sebgyógyulás. Cinkhiány tünetei lehetnek hasmenés, étvágytalanság, valamint csökkent ízérzékelés.

A szervezet fluor tartalmának majdnem teljes egésze a csontokban és a fogakban található.

A fluor fő funkciója a csontok képzésében van jelen, továbbá a fogzománc tökéletes kialakulásában és ennek fenntartásában.

Legfőbb forrása a jó minőségű ivóvíz és egyes ásványvizek, valamint a teák.

A napi fluor bevitel mennyiségnek el kell érnie legalább a 1,5 mg-ot ahhoz, hogy ne alakuljon ki fogszuvasodás.

Fluor hiányában a leggyakoribb tünet a fogszuvasodás. Különösen ügyelni kell a fluor mennyiségre a fogzás időszakában a kisgyermekeknél, a fogváltás időszakában 5-9 éves kor között, valamint várandós kismamáknak.

A jód a pajzsmirigy hormonok szerves része, hozzávetőlegesen 20 mg-ot tartalmaz egy felőtt ember szervezete.

A jód fontos szerepet játszik a pajzsmirigy hormonainak termelésében, az anyagcserében, részt vesz az idegrendszeri működésekben, valamint a vérkeringés szabályozásában.

A jód felszívódását sok minden befolyásolja, ugyanis vannak bizonyos élelmiszerek, melyek erőteljesen akadályozzák hasznosulását. Ilyen élelmiszerek a kelkáposzta és a retek. Ezen kívül a szervezet fluor és nitrát telítettsége is befolyásolja a jód felszívódását.

Legfőbb jódforrás a tengeri halak és a tengeri só.

A jód hiánytünetei lehetnek a lassú anyagcsere és a depresszió, a golyva. Kismamáknál fontos odafigyelni a jód megfelelő mennyiségére, hiányában magzati rendellenességek léphetnek fel.

A króm szerepe az ember szervezetében elsősorban a szénhidrát anyagcserében mutatkozik meg, valamint az inzulin hatását segíti elő. Feltételezések szerint köze lehet a fiatalkori cukorbetegség kialakulásához, de ez nem bizonyított.

Szükségességi szintje nem ismert, mindössze annyit tudunk, hogy nagyon nehezen szívódik fel.

Krómban gazdag élelmiszerek a teljes kiőrlésű gabona, a hüvelyes zöldségek, a hús, a máj és a sajtok.

Hiányállapotával kapcsolatos bizonyított tények jelenleg nincsenek, csupán feltételezések.

A felnőtt szervezet mangán tartalma mintegy 20 mg-ra tehető. Elsősorban az enzimek felépítésében és működésében van fontos szerepe.

A legtöbb mangánt a gabonafélék tartalmazzák, ezek közül is a teljes kiőrlésű gabonák, ezen kívül a dió és a mogyoró.

Hiányállapotából adódó tünetek jelenleg még nem ismertek.

A molibdénről nagyon kevés adat áll rendelkezésre. A szerepe főként néhány enzim működésében jelentős.

Fellelhető a tejben, a húsban, hüvelyes zöldségekben, valamint gabonafélékben.

Hiányában idegrendszeri tüneteket, valamint látászavart okozhat.

Átlagos szervezet réz tartalma hozzávetőlegesen 80 mg. Elsődleges előfordulási helyei az agy, a szem, a máj, a szív, a szem és a vesék.

A réznek fontos szerepe van a vérképzésben, a központi idegrendszer működésében, valamint fontos alkotórésze az oxidációs folyamatokban részt vevő enzimeknek.

Réz tartalmú élelmiszerek a hüvelyes zöldségek, a gabonafélék és a máj.

Hiányából adódóan csontfejlődési zavarok, növekedési rendellenességek, vérszegénység és emelkedő koleszterinszint alakulhat ki.

A felnőtt emberi szervezet mindössze 6 mg szelént tartalmaz, ennek a mennyiségnek a nagy része a fogzománc és a köröm részét képezi, valamint a májban is található egy kevés.

A szelén az emberi szervezetben antioxidánsként funkcionál, szoros együttműködésben az E-vitaminnal. Megköti a szabadgyököket, ezáltal gátolja a rák kialakulását.

Fontos szelénforrások a tengeri állatok és a teljes kiőrlésű gabona. Gabona esetében a szeléntartalmat nagy mértékben befolyásolja a talaj szelén tartalma.

Szelén hiányában fokozódik a szívbetegségek kockázata.

Egy felnőtt ember szervezetében 3-5 gramm vas található, melynek majdnem teljes egész a vér oxigénszállító molekulájához kötődve van. A vas legfontosabb funkciója az oxigén és széndioxid szállítás, ezért a légzőfunkciók legalapvetőbb eleme. Ezen kívül az enzimek működésében is szerepet játszik, valamint a hemoglobin szintézisben.

A vas felszívódását a szervezetben erősen befolyásolja a C-vitamin jelenléte, ugyanis anélkül képtelen hasznosulni.

Az állati eredetű élelmiszerekből sokkal könnyebben felszívódik a vas, ezért a sóska vagy a spenót erőltetése a vas jelenléte miatt sokszor tévhiteken alapul, hiszen sokszor maga a növény képez oldhatatlan komplexet a szervezetben, így feleslegessé válik a bevitel, mert a vas képtelen felszívódni.

Egyéb akadályozó tényezői is lehetnek a vas felszívódásának, mint például a csersav, így a kávé és tea erősen gátolják azt.

Nem kielégítő vasbevitel esetén a szervezet a raktározott vasat hasznosítja, melynek nagy része a vér hemoglobin tartalmát alkotja, így alakul ki a vérszegénység.

A vashiány látható tünetei a fáradékonyság, sápadtság, szellemi renyheség. Egyéb tünetei lehetnek a meddőség.

Várandós kismamáknak és szülés után kifejezetten fontos a vas pótlása, hiszen ilyenkor nagyobb a szükséglet, egyrészt a magzati fejlődés miatt, másrészt a vérveszteség miatt is.

Vissza az ásványi anyagokhoz >>