Fehérjeszükségletünk
Mint már az előző cikkben említésre került, a fehérjeszükséglet több tényező függvénye. Elsősorban nemtől, kortól, fizikai fejlettségtől, valamint fizikai és szellemi leterheltségtől függ.
A fehérjeszükséglet egyenesen a fehérje veszteségből fakad. Ez a veszteség kimutatható a vizeletben, körömben, hajban és a napi bőrhám veszteségben. Nem is gondolnánk, hogy ez egy felnőtt szervezet esetében naponta a 25 grammot is eléri. Ebből adódóan, a fehérje bevitelnek mindenképpen a veszteség felett kell lennie mennyiség szempontjából. Ez a minimális mennyiség, amire szervezetünknek szüksége van ahhoz, hogy a szervezet fehérjetartalma ne essen egy túl alacsony, kóros kategóriába.
Felnőttek fehérjeszükséglete
Testtömeg alapján hozzávetőlegesen kilogrammonként 1 gramm fehérjét számolhatunk. Az aktív sportolók, erősen megterhelő fizikai munkát végzők tekintetében ez az érték duplájára növekszik, valamint a szellemi megterhelés is emeli bizonyos mértékben az átlagosan számolt 1 grammot.
Gyerekek fehérjeszükséglete
A gyerekek fehérjeszükséglete igen rapszodikus, hiszen elsősorban növekedésüktől függ a feltétlenül szükséges mennyiség, ezért nagy hiba volna a felnőttek szükségletét megfelezni, hiszen sokszor egy kevésbé leterhelt, karcsú nő szükséglete alacsonyabb, mint egy növekedésben lévő gyermeké. Amennyiben a gyerek aktívan sportol, a fehérjeszükséglete elérheti a napi 75 grammot is.
Idősek fehérjeszükséglete
Az idősek fehérjeszükséglete másfélszerese egy átlagos felnőtt emberének. Ennek oka nagyon egyszerű. Napi fehérjeveszteségük ugyanannyi, mint fiatalabb korban, azonban a fehérjék hasznos felszívódása jóval alacsonyabb. Ebből adódóan jóval több fehérjét kell a szervezetükbe juttatni ahhoz, hogy a fehérje szintjük ne essen kóros szint alá, tehát magasabb legyen a napi veszteségnél.
Kismamák fehérjeszükséglete
Terhesség ideje alatt nyilvánvalóan magasabb a fehérjeszükséglet, hiszen a magzatnak további fehérjebevitelre van szüksége. Ez hozzávetőlegesen naponta 10 grammal növeli meg az átlagos kilogrammonként 1 grammot.
Szülés után, anyatejes táplálás esetén ez a mennyiség jóval nagyobb méreteket ölt, hiszen a szoptatás során a fehérjeveszteség roppant magas. Minimálisan 20 grammal kell megnövelni a napi fehérjebevitelt, mely számérték természetesen, az elválasztott anyatej mértékétől erősen függ. Ez nagyon fontos, hiszen a kismama fehérjeháztartása erősen befolyásolja az anyatej minőségét, ebből adódóan a gyermek egészségét és immunrendszerét.
A fenti számértékek abban az esetben helytállóak, ha elsődleges fehérjéket fogyasztunk, hiszen ezek képesek teljes mértékben ellátni azokat a funkciókat, melyre szervezetünknek szüksége van. Ezek elsősorban az állati eredetű fehérjék.
Vissza az aminosavak meghatározásához >>